Ígértem a képeket, csak elsodort a Karácsony...
Mert szerintem amíg Jézuska hozza az ajándékot, addig nehezebb a titkolózás, nem mehetek akkor vásárolni, amikor szeretnék, hanem akkor lehet, amikor éppen a gyermekem nincs velem. Nálunk még Jézuska van. A lányomnál már nem, így őt néhány dologba már beavattam, de természetesen az ő ajándékai meglepik voltak. Nagyfiam majdnem 9 éves, ő még hisz, vagy csak nem mondta el nekem, hogy tudja. Bár a múltkor az osztálytársait, akik meg akarták győzni az igazságról, nem komplettnek minősítette, de sose lehet ezt tudni egy rafinált kisfiúnál. Aprócska meg természetesen semmit se tud a dologról, ő csak hatalmas szemekkel rácsodálkozott a karácsonyfára, (azóta naponta többször nekiáll, hogy leszed róla ezt-azt), lelkes testvéri segítséggel kibontotta az ajándékát és tologatta a kisautót, zenélős elefántot.
A fa alatt derült ki, hogy az Anyukámnak készített sál tetszést arat-e...Igen, sikerült, úgy láttam tetszik Anyunak, örült neki.
És az ígért képek:
A lányom zöld kardigánjának nyaka, ami itt fejtörést okozott. Végül Nagymamám oldotta meg a problémát, hogy csak minden harmadik szemet szedte fel a nyak körbekötéséhez.
A következő képen a borvörös sál a csodálatos egyszem lányommal.
És végül a fehér, bújtatós sál, Orsinak készült, modell a Vince...
